Mástól lopni, a sajátra vigyázni
Képaláírás: Muszáj védeni, akár ráccsal, akár kutyával, akár fegyverrel.
Esténként egy házi készítésű rövid flintával a malanga ültetvényt és a borjakat őrzi. A puskát egy önjelölt fegyverkovács fabrikálta. Hajnalban már a hangja is elég ahhoz, hogy szaladásra bírja azokat, akik a termést akarják megdézsmálni. Amikor ellik a koca, elhívja a faluban lakó bátyját, hogy ezzel a szükségből készült fegyverrel őrködjenek napfelkeltéig.
Sok földművesnek van illegális fegyvere, amelyeket nem hivatalos úton szereznek be, vagy készítenek el. Ezek nélkül hónapok munkájának gyümölcse kerülhetne a termés ‘ragadozóinak’ kezébe, akik hangtalan árnyakként siklanak a sötétben. A szegénység miatt nőtt a rablások száma vidéken, ami a helyieket tulajdonuk megvédésére kényszeríti. Emiatt szaporodnak el az agresszív kutyák és a házilag gyártott fegyverek, főleg azokon a helyeken, ahol szarvasmarhát tenyésztenek. Fél kilónyi marhahús két konvertibilis pesba kerül a fekete piacon, s ebből tartják fenn magukat a tolvajok, nem törődve a marhahús lopásáért járó hosszú börtönbüntetés fenyegetésével.
A tulajdonukat védelmezők számára meglepetést okozott a hivatalos bejelentés, ami szerint “kivételesen és egyetlen egy alkalommal, (…) mindazok a szigeten lakó természetes és jogi személyek, akik engedély nélkül birtokolnak lőfegyvert, megkapják a kötelező regisztrációs engedélyt”. Az érintettek ezzel együtt meg vannak arról győződve, hogy aki bevallja a birtoklást, annak fegyverét válaszul elkobozzák. Az ebből fakadó félelem miatt, kevesen vállalják, hogy lakásukban valahol egy ilyen hideg flmdarab lapul, és inkább vállalják az engedély nélküli fegyverviselés kockázatát, mintsem hogy belemenjenek a védtelenség bizonytalanságába. Ezek a fegyverek azonban nemcsak azokat szolgálják, akik állatot tenyésztenek, vagy földet művelnek, hanem azokat is, akik a földön fekve a megfelelő pillanatra várnak, hogy elvehessék a másét.
Am 13. Febrero 2010 um 05:54 Uhr
Jé, milyen kicsi a világ! Itthon ugyanez…